Eszközérték/Ár arány
A pénzügyi elemzés során a befektetők számos mutatót használnak, hogy értékeljék a vállalatok teljesítményét és piaci helyzetét. Az egyik ilyen fontos mutató a könyv szerinti értékhez viszonyított ár. Ez a mutató segít megérteni, hogy a piaci ár hogyan viszonyul a vállalat valós értékéhez, amely a vállalat eszközeinek és kötelezettségeinek nettó értékéből adódik.
A könyv szerinti érték a vállalat által birtokolt összes eszköz értéke, a kötelezettségek levonása után. A mutató használata különösen hasznos lehet, amikor a befektetők a jövőbeli növekedési lehetőségeket vagy a vállalat pénzügyi stabilitását kívánják értékelni. A könyv szerinti értékhez viszonyított ár segítségével a befektetők gyorsan megítélhetik, hogy a részvények túlértékeltek vagy alulértékeltek-e a piacon.
A mutató számítása kétféleképpen történhet, de az eredménynek azonosnak kell lennie. Az egyik módszer a vállalat piaci értékének osztása a könyv szerinti értékével, míg a másik esetben a részvények piaci árát osztják el a részvényenkénti könyv szerinti értékkel. A mutató különböző elnevezésekkel is rendelkezik, mint például piaci-könyv arány vagy ár-részvény arány, amelyeket nem szabad összekeverni más pénzügyi mutatókkal.
Könyv szerinti érték és annak kiszámítása
A könyv szerinti érték a vállalat pénzügyi kimutatásainak alapja, amely az eszközök és kötelezettségek nettó értékét tükrözi. A számítás során figyelembe kell venni a vállalat összes eszközét, beleértve a készleteket, ingatlanokat és gépeket, valamint a kötelezettségeket, mint például az adósságok és a szállítói tartozások. A könyv szerinti érték megadja a befektetőknek azt az alapot, amelyre a vállalat piaci értékét viszonyíthatják.
Az ár-könyv arány kiszámítása során a vállalat piaci értékét osztják el a könyv szerinti értékkel. Az így kapott szám segít megítélni, hogy a piacon a vállalat részvényei milyen mértékben tükrözik a vállalat valós értékét. Magas arány esetén a befektetők általában azt várják el, hogy a vállalat képes lesz magasabb jövőbeli növekedésre, míg alacsony arány esetén a vállalat piaci értéke alacsonyabb lehet a könyv szerinti értékhez képest.
Az ár-könyv arány különösen hasznos a pénzügyi szektorban, mivel a bankok és pénzügyi intézmények esetében a könyv szerinti érték viszonylag pontosan tükrözi az eszközök piaci értékét. Ugyanakkor más iparágakban, ahol a szellemi tulajdon vagy a márkaérték nagyobb szerepet játszik, a könyv szerinti érték nem mindig ad teljes képet a vállalat valós értékéről.
Az ár-könyv arány alkalmazásai és korlátai
A pénzügyi elemzés során az ár-könyv arány nagy hasznossággal bír, de fontos tisztában lenni annak korlátaival is. A múltban, amikor a vállalatok többsége jelentős anyagi eszközökkel rendelkezett, a könyv szerinti érték sokkal relevánsabb volt, mint manapság. Ma a vállalatok értéke gyakran nem tükrözi a könyv szerinti értéket, mivel sok esetben a legértékesebb eszközök, mint például a szellemi tulajdon vagy a márkaérték, nem jelennek meg a mérlegekben.
Ezen kívül a könyv szerinti érték számítása nem veszi figyelembe a vállalat jövőbeni nyereségtermelő képességét. Az ár-könyv arány tehát nem ad információt arról, hogy a vállalat mennyire képes profitot termelni a részvényesei számára. A könyv szerinti érték és a piaci érték közötti eltérés gyakran a vállalat piaci helyzetét és jövőbeli kilátásait is tükrözi.
Bár az ár-könyv arány hasznos mutató lehet, a befektetőknek érdemes más pénzügyi mutatókkal együtt használniuk, hogy átfogóbb képet kapjanak a vállalat helyzetéről. A kutatások azt mutatják, hogy az alacsony ár-könyv arányú részvények általában jobban teljesítenek, mint a magas arányúak, de ez a tendencia országonként eltérő lehet, így a befektetőknek figyelembe kell venniük a helyi piaci sajátosságokat is.