Részvényesi demokrácia
A vállalati irányítás egy olyan komplex rendszer, amely meghatározza, hogy a vállalatok hogyan működnek és hogyan hozzák meg döntéseiket. A modern vállalati struktúrákban a részvényesek a legfőbb hatalmat gyakorolják, mivel ők a tulajdonosok, és gazdasági jogaik révén képesek befolyásolni a vállalat irányítását. Ezzel szemben a részvényesek többsége passzívan viszonyul a cég mindennapi működéséhez, és csak ritkán avatkozik bele a döntéshozatali folyamatokba. Az aktívan részt venni kívánó részvényeseket aktivista részvényeseknek nevezzük.
A részvényesek közötti demokratikus döntéshozatali modell fontos szerepet játszik a vállalatok működésében. Az Egyesült Államokban például a részvényesek évente választják meg a vállalat igazgatóságát, akik felelősséggel tartoznak a részvényeseknek. Ez a modell hasonlít a politikai képviseleti rendszerekhez, ahol a választók politikai képviselőket választanak. Azonban, mint minden rendszernek, ennek is megvannak a kockázatai, például a direktorok esetleges érdekképviseleti hiányosságai, ami a részvényesek érdekeinek nem megfelelő képviseletéhez vezethet.
Az alapelvek és a részvényesi demokrácia története
A részvényesi demokrácia fogalmának gyökerei mélyebbre nyúlnak vissza, mint azt sokan gondolnák. Az első használatok között említhetjük William Meade Fletcher 1931-es munkáját, amely a magánvállalatok jogi kereteit vizsgálta. A fogalom az 1955-ös amerikai szenátusi meghallgatások során is megjelent, és azóta folyamatosan növekvő jelentőséget nyert. Az egyik legismertebb támogatója a Gilbert fivérek voltak, akik a modern részvényesi jogok két alapvető elemét képviselték: a külső könyvvizsgálók kinevezésének ratifikálásának jogát, valamint a részvényesi javaslatok benyújtásának jogát, amelyeket a részvényesi közgyűléseken szavazásra bocsátanak.
Ezek a jogok a Gilbert fivérek 1946-os kampányának eredményeként jöttek létre, amely a Szabályozó Bizottság (SEC) döntéseit is befolyásolta. Lewis Gilbert szavai szerint „A vállalatot a részvényesek javára kell működtetni, nem pedig a vezetőség érdekében.” Ez a gondolat összhangban áll Milton Friedman közgazdász nézeteivel, amely a részvényesi elmélet néven ismert. Gilbert 1956-ban megjelent könyvében, a „Dividends and Democracy”-ban részletesen kifejtette tapasztalatait és nézeteit a témáról.
A modern részvényesi demokrácia és alkalmazása
A modern vállalati irányításban a részvényesi demokrácia új kihívásokkal néz szembe. Az utóbbi években számos kritika érte a részvényesi prioritásokat, amelyek figyelmen kívül hagyták a többi érdekelt fél, például az alkalmazottak és a közösségek érdekeit. Egy 2019-es New York Times cikk arra figyelmeztetett, hogy a részvényesek döntéshozatali hatásának növekedése a társadalmi felelősségvállalás elhanyagolásához vezetett.
A Szabályozó Bizottság (SEC) 2021 novemberében új irányelveket adott ki, amelyek célja a részvényesi javaslatok könnyebb benyújtása volt. Ezek a lépések a részvényesi demokrácia fogalmának megerősítésére irányultak, és a SEC új elnöke, Gary Gensler hangsúlyozta, hogy az új szabályok biztosítják, hogy a részvényesek egyenlő eséllyel szavazhassanak a jelöltekre, függetlenül attól, hogy közvetlenül vagy meghatalmazottan szavaznak. Az ilyen reformok segíthetnek abban, hogy a részvényesek valóban részt vegyenek a vállalati irányításban, és megőrizzék érdekeiket a modern üzleti környezet kihívásaival szemben.
