Számviteli hozamarány
A tőkeberuházási döntések meghozatala során a vállalatok számos mutatót és elemzési módszert alkalmaznak. Az egyik leggyakrabban használt eszköz a számviteli megtérülési ráta, amely segít a befektetések értékelésében. A pénzügyi döntéshozók számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek azzal, hogyan működik ez a mutató, és milyen előnyöket, valamint hátrányokat hordoz magában.
A számviteli megtérülési ráta, más néven átlagos megtérülési ráta, egy egyszerű, de hatékony módszer a tőkeberuházások jövedelmezőségének mérésére. E mutató segítségével a vállalatok könnyen meghatározhatják, hogy egy adott projekt mennyire éri meg a befektetést. A számviteli megtérülési ráta kiszámítása során figyelembe veszik a projekt által termelt átlagos nyereséget, valamint a szükséges tőkét, amelyet a befektetéshez igényelnek.
A számviteli megtérülési ráta értéke százalékos formában kerül megjelenítésre, és azt jelzi, hogy a projekt mennyi nyereséget hoz évente a befektetett tőke arányában. Például, ha a számviteli megtérülési ráta 7%, az azt jelenti, hogy a vállalat várhatóan 7 centet keres minden egyes befektetett dollár után. E mutató segítségével a pénzügyi szakemberek könnyen összehasonlíthatják a különböző befektetéseket, és eldönthetik, hogy mely projektek érdemesek további tőke befektetésére.
Mi a számviteli megtérülési ráta?
A számviteli megtérülési ráta a tőkeberuházások teljesítményének mérésére szolgáló mutató, amely a projekt által generált nyereséget viszonyítja a befektetett tőkéhez. A számítás során a mutató figyelembe veszi az átlagos nyereséget, amelyet a projekt a működése során termel, és elosztja azt az átlagos befektetéssel.
A számviteli megtérülési ráta kiszámítása során az alábbi képletet alkalmazzák:
ARR = (Átlagos nyereség az időszak alatt) / (Átlagos befektetés)
Az átlagos befektetés a következőképpen kerül meghatározásra:
Átlagos befektetés = (Könyv szerinti érték az 1. év elején + Könyv szerinti érték a hasznos élettartam végén) / 2
Ez a mutató rendkívül kedvező lehet a vállalatok számára, mivel egyszerűen kiszámítható és könnyen érthető. Ha a számviteli megtérülési ráta magasabb, mint a vállalat által elvárt hozam, a projektet jónak tekintik, míg az alacsonyabb érték azt jelzi, hogy a befektetés nem éri meg.
A magas számviteli megtérülési ráta vonzóvá teszi a projektet a befektetők szemében, mivel minden egyes befektetett tőkeegységhez viszonyítva jelentős nyereséget ígér.
A számviteli megtérülési ráta előnyei és hátrányai
A számviteli megtérülési ráta egyik legnagyobb előnye, hogy könnyen kiszámítható, és a pénzügyi szakemberek számára világosan értelmezhető. A vállalatok gyakran használják ezt a mutatót a különböző projektek összehasonlítására, mivel egyszerűsíti a döntéshozatali folyamatot. Továbbá, mivel a mutató a nyereségre összpontosít, segíthet a befektetések jövedelmezőségének értékelésében.
Ugyanakkor a számviteli megtérülési ráta hátrányai is vannak. Az egyik legnagyobb probléma, hogy nem veszi figyelembe az időtényezőt, amely különösen fontos a hosszú távú befektetések esetében. A mutató nem számít a készpénzáramlásra, így a nem készpénzes tételek, mint például a leírások, torzíthatják a nyereségi számításokat. Ezen kívül a nyereség manipulálható lehet a különböző leírási módszerek alkalmazásával, ami félrevezető eredményekhez vezethet.
A számviteli megtérülési ráta nem veszi figyelembe a befektetés kockázatát sem, ami különösen fontos tényező lehet a hosszú távú projekteknél. A befektetőknek tehát érdemes figyelembe venniük a számviteli megtérülési ráta mellett más mutatókat és tényezőket is, hogy átfogó képet kapjanak a befektetések valódi értékéről.
Hogyan számoljuk a számviteli megtérülési rátát?
A számviteli megtérülési ráta kiszámítása viszonylag egyszerű folyamat, amelyhez csupán néhány alapvető adat szükséges. Először is, meg kell határozni az átlagos nyereséget a projekt teljes futamideje alatt. Ehhez a következő képletet használják:
Átlagos nyereség = (Adózás utáni nyereség) / (Befektetés élettartama)
Ez a számítás lehetővé teszi a befektetők számára, hogy megértsék, mennyi nyereséget termel egy adott projekt az évek során.
A következő lépés az átlagos befektetés kiszámítása, amelyhez a könyv szerinti értékekre van szükség. A képlet a következő:
Átlagos befektetés = (Könyv szerinti érték az 1. év elején + Könyv szerinti érték a hasznos élettartam végén) / 2
Ha ezeket az értékeket megkaptuk, a számviteli megtérülési ráta könnyen kiszámítható a fent említett képlet segítségével. A kapott eredmény segíthet a vállalatoknak abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a tőkeberuházásokat illetően.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a számviteli megtérülési ráta önmagában nem elegendő a befektetési döntések meghozatalához. A pénzügyi szakembereknek figyelembe kell venniük más tényezőket is, mint például a kockázatokat és a befektetés időtartamát, hogy megbízhatóbb és átfogóbb értékelést nyújthassanak.